2012. december 1., szombat

Egy új....

Sziasztok tudom, hogy rég nem voltam és nevetséges, hogy azt hisze, hogy ennyivel kárpótolhatlak titeket, de nem igazán volt ötletem sem, sem energiám összedobni  egy újabb részt, viszont egy új történetet annál inkább, és az a vicces, hogy míg ide semmi ötletem nem volt, oda meg már szinte a befejezésig jutottam. Ha ti is vevők vagytok a bogra, akkor elindíthatom. Persze először tudni kellene, hogy milyen is az. Hát tessék, megosztom veletek a kezdő részt, és ha  jók a visszajelzéseitek elindítom azt a blogot :D






Nem vagyok egy tökéletes lány. Hogy is lehetnék? Senki sem az. Van egy öcsém aki 14 éves, én 19 vagyok.  A szüleink elváltak. A gond az, hogy ők még most sem képesek lezárni a vitákat, ami a válást is okozta. Még másfél évvel ezelőtt a viták miattam is folytak, hogy melyikünk kinél legyen. Mivel már 18 múltam, felnőttnek számítok, ezért értem nem harcolhatnak, hogy ki legyen a törvényes gyámom. Viszont Anthonyért annál inkább, mivel  még kiskorú. Viszont ha még továbbra is így mennek a viták, komolyan kinyitom a szám és én  fogom kérvényezni a törvényes gyámért való kinevezést. Tudom, hogy most sokan kinevetnek, de ha nem tudnak zöld ágra vergődni akkor ez az egyetlen -még ha nem is a legésszerűbb- megoldás. 

 Anyámnak van egy új "pasija", akiért az öcsém is odavan, anyámról nem is beszélve...Hogy is venné észre azt, hogy kihasználja,  amikor a rózsaszín köd teljesen elvakítja. Az öcsémet is megvette és az a szomorú, hogy anyámat is. Egy gyereket könnyű megtéveszteni, ha kap új telefont, x-box-ot, táborokba mehet és még sorolhatnám....

Az én kapcsolataimról annyit, hogy mivel apám Holmes Chapel-i oda jártam oviba és suliba is. Volt egy legjobb barátom, akivel semmi áron nem szakadtunk volna el, de aztán hívta őt az élet és mennie kellett. Pont akkor amikor  a legnagyobb szükségem lett volna rá:  a szüleim válásakor. 

Miután sikerült végleg elválniuk a szüleimnek, anyám elhozott minket otthonról, New Yorkba, de itt sem maradtunk másfél évnél tovább. Londonba jöttünk. Hát most itt vagyunk, és itt folytatjuk az életünket. Harryvel utoljára 2 éve találkoztam, és telefonon is fél éve beszéltem, azóta minden kapcsolat megszakadt közöttünk. 


Na ha tetszett, akkor szóljatok, és elindítom a blogot :) puszi.

4 megjegyzés: