~Adj egy kis időt 2.rész~

Sziasztok :D Sajnálom, hogy nem hoztam részt, az utóbbi pár napban, csak kicsit elvoltam havazva.. :$$$ De most már itt vagyok, egy "dupla" résszel, ami tulajdonképen annyit jelent, hogy kb. még 1x annyival hosszabb mint az előző :D Jó olvasást. :D

-Szóval? Hallgatlak.-tettem karba a kezem
-Szóóval.- búgta csendesen
-Harry!-emeltem fel a hangom
-Danielle leütött, és ...leszo..-mondta de az utolsó szónál már az első pár szótagnál kapcsoltam
-Hogy mi?-lábadtak könnybe a szemeim
-Sajnálom, én nem akartam
-Ne hazudj-szaladtam fel sírva, és becsaptam az ajtómat.

Csak zokogni tudtam..Hogy tehetett vele ilyet Danielle? Persze ebben Harry is hibás..mert mi a szarért ment be vele a házba? 

~Liam szemszöge~
-Azt hiszem, jobb ha most haza megyünk Harry.-húztam magammal, és a többieknek is szóltam
-De én nem akarom itt hagyni.-könnyezett
-Tudom, és én sem, mert a legjobb barátomként tekintek rá..De most ez lesz a legjobb. Majd holnap beszélsz vele.-beültünk mind a kocsiba, és haza mentünk.

Otthon Harry csak a szobájában ült, és sírt. A hangulat megvolt fagyva. Louis most nem nyomatta az őrült vicceit..Harry hangulata mindenkit megfertőzött, és csak ültünk és bámultunk. Zayn ott maradt Reginánál. Jobb is, legalább ő ne szomorkodjon. Bár gondolom, most ott sem nevetnek.

~Regina szemszöge~

-Zayn, én felmegyek Torihoz. Te addig pakolj el Joshal.-nyomtam puszit a lovagom szájára, és felmentem.

Kopogtam, de semmi hangot nem adott ki. Szólítgattam is, de semmi. Kinyitottam az ajtót, és bementem. Ami látvány fogadott, azt nem kívánom senkinek.
Tori ott feküdt a földön, üveges tekintettel, és mellette egy kisebb vértócsa.

-Tori! Ébredj! Szólalj meg.-pofozgattam gyengéden. Semmit nem csinált, csak pislogott egyet erőtlenül
-én...hh..-nyögte még mindig teljes erő hiányában
-Igen? Miért tetted ezt?-vettem elő újabb zsepit és a kezére nyomtam, vagyis a vágásra

Egy fél óráig semmit nem szólt, csak nézett. Be tettem a zuhany alá, így már felébredt. Zayn és Josh elmentek a srácokhoz Liamért, mert Tori beszélni szeretne vele.

-Megjöttünk.-jött be Josh, mögötte Liam és Zayn. 

Liam és Tori  felmentek, mi pedig lent maradtunk beszélgetni.

~Tori szemszöge~

-Az meg mi a szar a karodon? Bolond vagy?-mondta,mikor felértünk kissé kiabálva, de ne úgy hogy lent meghallják 
-Sajnálom. En csak azt akartam, hogy fájjon, hogy ne érezzem azt, a fájdalmat, amit Danielle okozott, hanem inkább a vágás fájjon. Azt még elviselem.-mutattam a kezemre
-Nem vagy normális! Ha Harry megtudja ő is felszántja az ereit.-ölelt meg
-Na nehogy már...-mondtam cinikusan..
-Miért haragszol Harryre?-tolt kicsit messzebb
-Miért ő olyan szent ebben a dologban?
-Igen..vagyis gondolom, hogy nem szándékosan csinálta..ő már a testvérem.
-Oké, akkor Harry a sógornőjével nagyon jóban lehet...
-Fejezd már be..Egyébként, Daniellével holnap szakítok
-Erre most nem tudok mit mondani..
-Nem is kell...

Liammel még egy csomót beszélgettünk. Ő olyan nekem mint a bátyám. Vigyáz rám, és itt van mellettem. 

-Figyelj! Meg szeretném keresni a testvéremet.-suttogtam a mellkasába
-Előbb lépj túl a szomorúságodon
-Majd ezzel elfelejtem. De mikor keressük már meg?
-Holnap elmegyünk hozzá jó?
-Jó.-ez volt a végszó. El aludtam

Reggel amikor felkeltem Liam már nem volt ott mellettem. Felkeltem, és lementem. 
Josh és a többiek is reggeliztek. Zayn ölében ott ült Regina, mellettük Josh és mellette Liam. Szótlanul leültm, és csak néztem

-Drága nem eszel semmit?-simított végig a karomon Regi
-Köszi nem.-suttogtam erőtlenül
-Fáj még? Mármint a tudod mi..-suttogott Zayn
-Kicsit, de ennél van ami rosszabb, de abba ne menjünk bele légyszíves.

~12:15~

-Mehetünk? -lépkedtem le a lépcsőn
-Igen..-állt fel Liam a kanapéról

Kocsiba ültünk, de amikor indultunk volna Harry kinyitotta az ajtót.
-Kérlek! Halgass meg! Szeretlek.- mondta könnyezve
-Én is, de adj egy kis időt.-nyomtam egy puszit a szájára, és vissza ültem.

13:00-kor már a  St. Mária egyetem előtt álltunk. 
Lassú léptekkel sétáltunk be a főépületbe, és a recepciós pultnál érdeklődtem Dávid felől.

-Az udvaron van. A foci pályánál.-mondta a nő, majd megmutatta, hogy hol mehetek ki az udvarra.
Kimentünk, és nézelődtem. Jött velem szembe egy fiú, úgyhogy megkérdeztem:

-Meg tudnád mondani, hogy ki David Kumin?
-Persze.-mosolygott.-Én vagyok az.

                                                      David Kumin (19)