~Hazugságra épített kapcsolat~

Sziasztook :) Sajnálom, hogy tegnap nem hoztam részt, csak már nem volt időm, sem fantáziám.  De most itt vagyok barátnőmnél, aki egyébként Kamilla a történetemben, és segít meg írni. 

~Kamilla szemszöge~

Louissal a vendégszoba ágyán feküdtünk, és beszélgettünk. 
- Louis! Szerinted Emily miért nem foglalkozik annyira Niallal? Szinte le sem szarja.-néztem aggodalmasan a szemeibe
-Ezt én is észre vettem. Amikor Em ránéz Niallre, nem látok csillogást a szemiben, mint Niallében amikor Emre néz rá. Szerintem ez a szerelem csak egy oldalú, vagy nem?-ült fel az én répalovagom
-De igen.

Kissé nyomasztott mind kettőnket a  dolog, mert Niallnak nem lenne túl jó egy újabb csalódás. Ki tudja mit tenne magával?! Ezt nem engedhetjük meg, hogy Emily kitapossa a lelkét. Hiába ,  hogy Em a sógornőm húga, meg kell védenünk a kis szőkét a csalódástól. Nem tenne jót sem magának, sem a zenei karrierének. 

-Nem megyünk le?-nyomtam egy puszit a szájára
-Igazság szerint, lenne pár ötletem.-húzogatta a szemöldökét, mire fejbe vágtam egy párnával a bele-nem-egyezésem jeléül.

~ Emily szemszöge~

Niallal felmentünk az egyik vendég szobába,és beszélgettünk. Szeretem, de nem hiszem, hogy egymáshoz valóak vagyunk mi ketten. Nem annyira az estetem. Persze valamilyen szinten szeretem őt, de nem olyan szinten, hogy a szemébe tudjam mondani, mert akkor csak hazudnék neki és magamnak is. 

-Szeretlek.-suttogta Niall azt a szót, amit el akartam kerülni
-Hmm...milyen aranyos.-mosolyogtam rá, remélve, hogy nem kérdez vissza
-Te nem szeretsz?-nyíltak tágra a szemei
-Nézd, ez nem ilyen egyszerű....-nyeltem nagyot
-Mi nem ilyen egyszerű?? Az, hogy nem szeretsz? Nagyon egyszerű megmondani, ahelyett, hogy hazugságokkal áltatsz. -csattant fel.
-Nyugi már. Szeretlek, de ezmég nem az az igaz, önzetlen szeretet, és gondolom a te részedről sem...
-Dehogynem. Ha nem szeretnék valakit, akkor nem mondanám azt, hogy igen, mert más pasikkal ellentétben, én tudom, hogy ennek a szónak súlya van. -emelte fel ahangját

Niall idegességében kiment és jól bebaszta az ajtót maga után. Sírni kezdtem, de ez már nem hatja meg, és magamtól is kezdem undorodni. Nem vagyunk egymáshoz valóak, akkor miért vagyok én még itt? Miért?

~Regina szemszöge~

Zaynel épp csókolóztunk, amikor meghallottuk Niall hangját a másik szobából.
,,-Dehogynem. Ha nem szeretnék valakit, akkor nem mondanám azt, hogy igen, mert más pasikkal ellentétben, én tudom, hogy ennek a szónak súlya van."-kiabálta, majd egy hangos ajtó csapódás jelezte, hogy kiment a szobából.

Teljesen lesokkolódva húzódtunk elegymástól, és mentünk ki a folyosóra, ahol Niall már a lépcső aljánál állt, és kifelé tartott.

-Hova mész?-kiáltott utána Zayn, de semmi siker.-Haver!! -kiabált újra utánna, és ez már sikeresebb volt, mert annyit motyogott, hogy mindennek vége közte és Emily közt

-Emily! Azonnal mond el, hogy mi volt!-rohantam be utána de ő csak sírt
-Ez egy hazugságokra épített kapcsolat volt!.-kezdett jobban sírni, majd eldőlt az ágyon.